Northway

Sokan, sokfélén menekülünk el a világ elől egy kis nyugalom reményében… Az így eltöltött idő számomra már-már szertartássá fejlődött. (Persze a változtatás, valamint a változatosság jogát fenntartom!) A hétvégén egy kedves, régi ismerősöm meginvitált magához egy kis vízipipázgatásra, valamint sütögetésre. Mikor megérkeztem a dolgok egy része már elő volt készítve. A terv az volt, hogy házi nagyonspeciális!!! hamburgert fogunk készíteni tűzön sütve. Ez így jól hangzik, de mielőtt a “csoda” létrejöhetett volna, azelőtt fát kellett vágnom a tűzhöz. Az eredmény három levágott új! Valójában csak majdnem… Az igazság, hogy a balta nem nagyon akart velem együttműködni. A többi feladatomat (rohangálás, ide-oda ezt-azt vinni) rendeltetésszerűen elvégeztem. A nehéz szülés után következhetett az evés. Nem részletezem jó volt! Volt kiegészítés is hozzá, meg minden… Itt nem említem meg az alkoholt, mert ennél a fázisnál, és a lényegre való tekintettel nem volna túl etikus. Ha már a lényeg, akkor ne is várjunk, hanem ugorjunk, és következzék a fénypont, (ritkán űzött szenvedélyem) a vízipipázás. A kertbe kiülve, a szombati perzselő (mondhatnám nyári) napon üldögélve történt a rituális eseménysorozat. Mind a pipa elkészítése, mind annak beizzatási baráti berken belül külön hagyományokra tekint vissza. Egyszerűen imádom, aki szeret pipázni, annak ezt nem is kell magyaráznom. Maga a pipa elszívása is hasonlóan zajlik. Fogyasztottunk mellé pezsgőt, valamint a kólát (mert imádom, szeretem, valamint nélkülözhetetlen egy káros dolog). A dohány ízesítése egyébként citromos volt. Zseniális volt. Mindezekkel teljessé vált az atmoszféra a lazulós, alfába lemenős baráti beszélgetésre. És itt a lényeg! Egy olyan közeg megkreálása, ami ideális körítést nyújt rohanó világunkból ellopott órákhoz…

EZT NYUGODTAN KIPRÓBÁLHATJA MINDENKI OTTHON IS!

Végezetül egy kép: valakinek már ennyi elég az atmoszféra megteremtéséhez…

2009 december óta van jogosítványom, de alapvetően ez után kezdtem el igazi rutint szerezni. 2011 januárig hetente legalább 1 alkalommal ültem a volán mögött és egészen hozzászoktam a magyar közlekedési kultúrához. A megemelkedett üzemanyag árak miatt a heti minimum 1 vezetés lassan havi 1 alkalomra redukálódott.

Ezzel összeségében nincs is gond, nem kell benzinre költeni és lehet sörözni. A probléma azzal van, hogy kiestem a rutinomból!

Nagyon alapvető hibákat követtem el, amiért hosszú percekig üvöltözött velem az oktatóm:
– kuplungos kanyarodást
– kettesben elindulás
– kanyarban gyorsítás

Saját tapasztalatból mondom, hogy akinek nincs rutinja az sokkal jobban figyeljen, mert sokkal több agresszív sofőr van mint kellene!

//post vege